Pár napja kérdezte egy barátom, hogy nem tudok-e egy jó kis női szeszély receptet, mert ami neki van, azzal befürödtek. Utánalapoztam (mert sajnos ez is ott van az "alapkaja, rém egyszerű, de még soha nem csináltam" listámon) és Lévai Anikó szakácskönyvében találtam is egyet, gondoltam, az biztosan jó. Alatta pedig egy másikat: férfi szeszély. Ment a mail a barátnak és vele az utóirat: van férfi szeszély is, kéri-e? Jött a válasz, hogy politikailag inkorrekt vagyok, olyan pedig nincs. Hát, pedig van, a Lévai könyvben, és a vasárnapi asztalunkon is, igaz, kicsit másképp.
Hozzávalók:
3 tojás
20 dkg barna cukor
2 dkg olaj (eredetileg zsír, aztán gondoltam, vajat teszek bele helyette, de nem volt türelmem kivárni, amíg megpuhul, valahogy az nem jutott eszembe, hogy megolvasszam, így lett az olaj)
20 dkg liszt
3/4 csomag sütőpor
1 citrom reszelt héja
2.5 dl tej
15 dkg szeletelt mandula
pici vaníliaaroma
kb 7 dkg étcsokipasztilla (vagy apró csokidarabok)
Kb 15-20 dkg szederlekvár
porcukor
A tojásokat alaposan kikeverem a cukorral és az olajjal. Hozzáadom a sütőporral elkevert lisztet, a citromhéjat, vaníliaaromát, ezt is jól elkeverem. A végén lazítom a tejjel és belekeverem a mandulát és a csokipasztillát is. A kikevert tésztát vajazott-lisztezett tepsibe teszem és előmelegített sütőben 180 fokon kb 30 per alatt aranybarnára sütöm. Amikor a tészta kihűlt, széltében óvatosan kettévágom, megkenem a lekvárral, visszahelyezem a levett tésztalapot, és hagyom, hogy tálalás előtt kicsit összeérjenek az ízek. Kockákra vágom és porcukorral megintve tálalom.
Vajas rózsakalács
1 hete
2 megjegyzés:
oké, megadom magam...
ha csak gasztronómiailag is, de mégis van férfiszeszély. Ha hazajöttem a Kincses Kluzsnapokából, bizonnyal megcsinálom.
Köszi!
g.
Géza! a receptből véletlenül kimaradt, de én még kicsi - kb 7 dkg - csokipasztillát is tettem bele, ki ne hagyd!
Megjegyzés küldése